top of page
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.Start Now

EDUCATION OF THE FUTURE

Ungvár, Ukrajna

A projekt ukrajnai együttműködő partnerszervezete az „Education of the Future”. Az oktatási és tudományos célú szervezet, melynek székhelye Ungváron (Uzhgorod) található.

A civil szervezet a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatával szoros együttműködésben végzi tevékenységeit:

  • ismeretterjesztő előadások tartása: a szórványban oktató pedagógusok részére olyan témákban, mint a kooperatív vagy a projekt módszerek alkalmazása az oktatásban, vizuális és nyelvi készségfejlesztés lehetőségei, kulturális értékek, az alapfokú oktatás az Európai Unióban, kulturális és szabadidő-eltöltési szokások stb.

  • szakmai konferenciák szervezése: amelyek célja, a tudományos eredmények közzététele, az új módszerek, lehetőségek, innovációs technológiák megismertetése a szórványvidéken tevékenykedő óvodapedagógusokkal, tanítókkal, tanárokkal, általuk elősegítve a magyarság oktatását, a magyar nyelv megtanulását és a magyar nyelven való tanulást.

  • kutatások: a szervezet kiemelt célja a tudományos közéletben való folyamatos részvétel, amelyet tudományos kutatásokban való együttműködésekkel és szervezésével ér el. Kutatásaik különösen a kárpátaljai kisebbségek (roma, szórvány magyarság) életmódvizsgálatára, a kisebbségi lét alapproblémáira vagy a felnőttképzés szerepére irányulnak az ukrajnai oktatási rendszerben.

  • további együttműködések: a szervezet kiemelt hangsúlyt fektet más, hasonló célú és kutatási orientációval rendelkező szervezetekkel való együttműködések kialakítására.  Így ukrajnai szinten számos, a tudományos szférában tevékenykedő intézménnyel (pl. a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata mellett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolával vagy a Pro Cultura Subcarpathica szervezettel), nemzetközi szinten pedig több magyarországi szervezettel (pl. KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete; Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete; Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet stb.) voltak közös szakmai együttműködése (pl. konferenciák, határon átnyúló kutatások).

PRO CULTURA 

SUBCARPATHICA

Beregszász, Ukrajna

A civil szervezet 2011-ben alakult, jelenleg Fodó Sándor Kulturális Központ szolgál székhelyéül.

A szervezet célja kezdetben az volt, hogy egy kulturális teret hozzon létre Beregszászban. Mára már nemcsak Beregszászra koncentrálnak, hanem egész Kárpátaljára viszik rendezvényeiket. A Pro Cultura Subcarpathica feladatának tekinti, hogy a kultúra (és annak minden szegmense) által tovább építse, erősítse, fejlessze a kárpátaljai magyar közösséget. A szervezet olyan civil képződmény, amely a konzervatív értékekre épül, de emellett nem zárkózik el a kultúra modern és posztmodern értelmezésétől, a szubkultúráktól, a kortárs kezdeményezésektől sem. Feladata, hogy elérhetővé tegye a kultúrát a magyar közösség minden tagja számára, illetve felvállalja a kárpátaljai magyarság hagyományainak, kultúrájának közvetítését a Kárpát-medencében.

Rendezvények szervezése: A szervezet működésének 6 éve során már több száz kulturális rendezvény lebonyolításában vállalt szerepet, táborok, fesztiválok, színházi évadok, koncertek stb. mind az éves tevékenységének része. Rendezvényeivel a közös magyar kulturális értékek megőrzésére és ápolására törekszik. Így több művészeti ágazat értékeinek közvetítését tűzte ki célul: irodalom, zene, képzőművészet, népi kismesterségek stb. A rendezvények széles tematikája alapján szinte minden korosztályt megszólít. A játszóházak és kézműves programok a legkisebbeknek szólnak, míg a képzések, előadások a felnőtteknek, a fesztiválok pedig szinte mindenkit vonzanak. Célközönségét szinte egész Kárpátaljáról toborozza.

Jó példa erre az a néhány nagy volumenű fesztivál, melyet helyi társszervezőkkel a megye különböző területein szervezik az egykori Ung vármegyétől egészen Ugocsáig és Máramarosig:

  • KurucFeszt elnevezésű hagyományőrző fesztivál, mely 2012-ben indult, állandó helyszíne Tiszapéterfalva. Az esemény hagyományőrző jellegénél fogva minden évben a jól ismert Turul-ünnepség időpontjához igazodik, és a kuruc hagyományokra épít. A fesztiválon teret kapnak Kárpátalja népzenész és néptáncos csoportjai, a helyi értéket őrző mesterek és kézműves szakemberek.

  • 2013-ban szervezték meg először a Bethlen-nap elnevezésű fesztivált Huszton. Bethlen Gábor fejedelem kultuszához kapcsolódva hagyományőrző jellegű fesztivál. Programját a helyi néptánccsoportok előadása gazdagítja, valamint a hagyományos mesterségeket és kézművességeket bemutató sátrak.

  • 2014-ben szervezték meg először a Dobó-napokat Császlócon Dobó István emlékére. A fesztiválon az Ung-vidéki népzenei és népművészeti csoportok mutatkoztak be.

  • Szintén új keletű rendezvény a Komjáthy Benedek bibliafordító emlékére szervezett KOMBI (Komjáthy Benedek Ifjúsági Nap) Királyházán. Tematikáját tekintve egyházi és hagyományőrző jellegű.

  • 2014-ben konferenciával egybekötött ünnepséget tartottak a Tripartitum („Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve”) megírásának 500 éves évfordulója alkalmából Verbőcön.

​

Együttműködések

A Pro Cultura Subcarpathica rendezvényei szervezésekor minden alkalommal egy-egy helyi, vagy a rendezvény tematikájában érdekelt (civil) szervezettel működik együtt (pl. Forrás Galéria, Magyar Művészeti Akadémia, ‎A Tanulás Uniójáért Közhasznú Alapítvány stb.), de az anyaországból is több szervezettel rendszeres kapcsolatot ápolnak (pl. Debreceni Népi Együttes). Mellettük kiemelkedő együttműködő partnere a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely tárlatok, koncertek, előadások, képzések, irodalmi és zenei estek stb. helyszínét is biztosítja a szervezet számára. A Főiskola által fenntartott Nagyberegi tájház kulturális programjait a szervezet biztosítja. A tájház fenntartásával a Pro Cultura Subcarpathica célja, hogy az intézmény élő tájházként működjön és tevékenységei révén példát mutasson a többi intézménynek: a szervezet filozófiája szerint csak a közös munkával, a fiatalok bevonásával lehet leginkább megismertetni és közel hozni értékeiket. A tájház több mint két éve szervez heti rendszerességgel kézműves foglalkozásokat a fiatalok számára. Programjai között a szövés, fonás, sütés, tojásfestés, horgolás és egyéb hagyományos kézműves mesterségek találhatók meg. Az alkalmak tematikája nagyrészt a néphagyományban fellelhető ünnepek köré, így a farsang, húsvét, pünkösd idejéhez igazodik.

Kárpátalja.ma: A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet működteti a Kárpátalja.ma hírportált. Az oldal célja a Kárpátaljára és Ukrajnára vonatkozó, és a magyarságot érintő hírek szemlézése és szerkesztése. A honlap nagy figyelmet fordít a közéleti és gazdasági, valamint a helyi kulturális hírekre, illetve a Kárpát-medence és a nagyvilág eseményeire is.

ERDÉLYI MAGYAR

KÖZMŰVELŐDÉSI

EGYESÜLET

Kolozsvár, Románia

A romániai magyarság körében 1989 decembere után városon és falun újra alakult közművelődési célú egyesületek és társaságok elhatározták, hogy munkájuk hatékonyabb végzése érdekében az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületbe (EMKE) tömörülnek.

Az 1885-ben alakult és 1947-ben külső kényszer miatt megszüntetett Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület jogutódjaként, a romániai magyarság körében városon, falun vagy nagyobb régióban alakult jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező egyesületek és alapítványok szövetségeként, az EMKE célul tűzte ki ápolni, terjeszteni, szervezni és ernyőszervezetként koordinálni a közművelődés minden területén a romániai magyar lakosság európai mérce szerinti anyanyelvű műveltségének terjesztését s megfelelő kereteket teremteni ahhoz, hogy a közösségi és az egyéni művelődési értékek az egyetemes kultúra kereteiben érvényesülhessenek.

A magyar kultúra hordozójaként Romániában az EMKE hatékonyan együtt kíván működni a hasonló szervezetekkel (nemzetiségtől, vallástól, politikai hovatartozástól függetlenül) bel- és külföldön, amelyek a közös művelődési hagyományok, egymás kulturális megbecsülése szellemében tevékenykednek. Az EMKE céljai megvalósítása érdekében együttműködik az önkormányzatok szaktestületeivel és művelődési intézményekkel. Az EMKE ernyőszervezetként ellátja az anyanyelvű művelődés érdekvédelmi feladatait.

Az egyetemes magyar szellemi értékek ápolójaként és terjesztőjeként az EMKE tevékeny kapcsolatot kíván tartani határainkon túl élő, a magyar kultúra megőrzésén és ápolásán munkálkodó egyesületekkel, testületekkel. Ugyancsak élő kapcsolat kialakítására törekszik más országok kisebbségeinek művelődési szervezeteivel, illetve intézményeivel, amelyekkel közösen kívánja megtalálni az identitás megőrzés és az etnikumközi együtt munkálkodás összeegyeztetésének legmegfelelőbb formáit, támogatva ebből a célból is a testvérvárosok és falvak intézményének a kiépülését az országon belül és határainkon kívül.

​

Az egyesület tevékenységei:

  • Rendezvények, tudományos előadások, alkotó, anyanyelvi, kulturális táborok szervezése az anyanyelvi kultúra ápolása, terjesztése érdekében  

  • Az egyesület tagjainak képzése, továbbképzése, alkotó, anyanyelvi kulturális tanfolyamok, táborok, találkozók, megbeszélések szervezése

  • Hagyományőrző, néprajzi, népművészeti tevékenységek támogatása, szervezése

  • Kiemelten támogatja az anyanyelvű regionális kultúrák művelését

  • Könyvtárak és levéltárak létrehozása, működtetésük támogatása

  • Hasonló szervezetekkel való kapcsolatfelvétel bel- és külföldön, a szervezetek és tagok közötti közreműködés támogatása

  • Magyar házak, teleházak, közgyűjtemények, múzeumok, gyűjtemények létrehozása és működtetése az ország határain belül és kívül

  • Tudományos jellegű humán-szociológiai kutatásokban való részvétel és szervezés.

  • A kulturális önkormányzat működését biztosító struktúra kiépítése és működtetése, szakmai egyesületek létrehozása

  • A kulturális munka szakmai színvonalának emelése érdekében az EMKE saját művelődési kiadványt jelentet meg. Támogatja az erdélyi magyar közművelődési élet különféle médiumokban való megjelenítését.

  • Műemlékvédelmi tevékenység

  • EMKE anyagi és erkölcsi vonatkozásban támogatja rendezvények, művészi versenyek szervezését, saját együtteseinek és a csatlakozott társaságok és más intézetek, kulturális közösségek együtteseinek belföldi és külföldi részvételeit. Hasonlóképpen támogatja mások által, az országban vagy határon túl szervezett kulturális és művészi rendezvényeken való részvételét.

  • A romániai magyar kisebbség kulturális igényeinek kielégítésére, valamint az együtt élő népek kultúrájának kölcsönös megismerésére saját kiadói tevékenységet folytat.

 

Az egyesület kiterjedt kapcsolati hálózattal rendelkezik, Románián belül 75 társszervezettel rendelkezik, valamint határon túli képviseletet is fent tart Magyarországon (Magyar Népfőiskolai Társaság, Magyar Népművelők Egyesülete), Sárospatakon (A Művelődés Háza és Könyvtára, Zempléni Múzsa Alapítvány), Berettyóújfaluban (Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület) és Debrecenben (KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, Nullpont Kulturális Egyesület stb.). Az egyesület alapvető céljai közé tartozik hazai és nemzetközi kapcsolati hálójának kiterjesztése, ennek érdekében szívesen működik együtt más szervezetekkel különböző kisebb-nagyobb projektek megvalósításában.

NAGYKAPOS és VIDÉKE TÁRSULÁS

Nagykapos, Szlovákia

A Társulást közvetlenül a rendszerváltozás után, a Rákóczi Szövetség segítségével hozták létre, az alapításban Ung-vidék számos közéleti személyisége részt vállalt. A törvényi keretek változásaihoz alkalmazkodva az akkori alapítványi formát 1999-től polgári társulásra változtatták, s ebben a formában működik a szervezet mind a mai napig. A szervezet küldetésének elsősorban az Ung-vidék szellemi, kulturális és gazdasági felemelkedéséért való eltökélt munkát tekintik.  A Társulás 2003-tól működteti a nagykaposi Magyar Közösségi Házat, 2004-től az intézmény a Mécs László könyvtárral, 2007-től pedig a Gordius plus képzőközponttal bővült.

​

A szervezet fő tevékenységi körei:

  • Az illetékességi területen élő magyarság kulturális, oktatási és egyéb szükségleteinek felmérése, helyzetértékelő anyagok elkészítése.

  • A magyarság népi hagyományainak ápolása, kutatása - rendezvények szervezése.

  • Egyéb a magyarság identitását megőrző programok, ill. a magyarság jövőjét döntően befolyásoló országos jelentőségű programok pl. óvodai és iskolai beiratkozási programok.

  • Felnőttképzési programok realizálása, képzési programok kidolgozása.

​

Az intézmény nemzetközi és egyéb európai uniós projektjei

Intézményben kiemelt fontossággal bír a nemzetközi kapcsolati hálójuk bővítése, meglévő kapcsolataik ápolása. Ennek érdekében az elmúlt években számos európai projekt megvalósításában vettek részt, melyek közül több is határon átnyúló projekt volt.

​

Nagyobb projektjeik az elmúlt évekből:

  1. Competency Centres for Cross-border Cooperation (HUSKROUA/1101/041)

    • Megvalósítás időszaka: 2014.01.01. – 2015.06.30. 

    • Projekt célja: egy kompetencia központokból álló régión túli hálózat létrehozatala, a képzés és a gazdaság közötti együttműködés erősítésére a munkaerőpiac által orientált felnőttképzésben és szakképzésben.​

  2. Határtalan vendéglátás (HUSK/1101/1.6.1/0229)
           Megvalósítás időszaka: 2012.10.01. – 2013.09.30.
           Projekt célja: a határmenti térség gazdasági versenyképességének növelése, egy a határon átnyúló szakképzési együttműködés kialakításával a minőségi           turizmus fellendítéséért. A kultúrák közeledésének két fő katalizátora az idegenforgalom és az oktatás, ezt a két eszközt, mint a tudatformálás és                           gazdaságfejlesztés együttes eszközét kívántuk fejleszteni.

  3. „Megújuló” szakképzés (HUSK/1101/1.6.1/0292)

    • Megvalósítás időszaka: 2012.09.01. – 2013.08.31.

    • Projekt célja: a fenntartható fejlődéshez és hatékony energiafogyasztáshoz szükséges szaktudás fejlesztése a határmenti térségben, egyedi szakmai tananyag és oktatási módszertan kidolgozásával és a képzésekhez kapcsolódó demonstrációs központ kialakításával.

  4. „No limits” – Magyar-szlovák tudástranszfer – határok nélkül (TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0019)

    • Megvalósítás időszaka: 2013. január – 2014. június

    • Projekt célja: a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi befogadásának, foglalkoztatási esélyeinek javítása, a partnerországok közötti munkaerő mobilitás elősegítése, a pályázat keretében adaptált képzési programok, tananyagok, módszertan - együttműködő partnerek tevékenységében való - hasznosításával.

  5. Tovább egy életen és két határon át (TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0034)

    • Megvalósítás időszaka: 2012. október – 2013. december

    • Projekt célja: a magyar tapasztalatokat kívánja átadni a szlovák és román felnőttképzési intézményeknek, munkaügyi központok szakembereinek, illetve a jól működő gyakorlatok átvétele Magyarországra a társadalmi felzárkózás, a romák integrációja és a munkavállalók foglalkoztathatósága témakörökben.

  6. Határok nélkül a megújuló energiákkal (HUSK/0801/2.1.2/0107)

    • Megvalósítás időszaka: 2010. február – 2011. március

    • Projekt célja: a célcsoportok kooperációjának és tapasztalatcseréjének megalapozása, és ennek eredményeképpen az érintett régiók közötti legjobb gyakorlatok átvételének ösztönzése tudatformáló kiadványokkal, rendezvényekkel, adatbázis-fejlesztéssel, energiatakarékos technológiák elterjesztésével.

  7. Határtalan felnőttképzés (HUSKUA/05/02)

    • Megvalósítás időszaka: 2006.11.01. – 2008.04.15.

    • Projekt célja: a határrégiók foglalkoztatottsági színvonalának és gazdasági versenyképességének erősítése, ezáltal a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrejöttének elősegítése, a határmenti térségekben élők munkavállalási lehetőségeinek elősegítése, a vállalkozói hajlandóság növelése egy egységes humánerőforrás-fejlesztési tér létrehozásával.

  8. Az Ung-vidék mikroprojektje (NP11220100001)

    • Megvalósítás időszaka: 2005.01.01. – 2006.08.15.

    • Projekt célja: hosszútávon fenntartható munkahelyek létrehozás
       

A fentebb ismertetett projektek során számos nemzetközi kapcsolatra tett szert az intézmény. Kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálójukba jelenleg 2 felvidéki, 2 kárpátaljai, 2 partiumi, 8 erdélyi, 2 délvidéki és 7 magyarországi partnerszervezet tartozik. Céljuk, hogy ezekkel a szervezetekkel minél több alkalommal és minél több területen együtt tudjanak működni. Ennek érdekében kölcsönösen és folyamatosan keresik az együttműködési lehetőségeket.

MAGYAR NÉPMŰVELŐK
EGYESÜLETE

Sárospatak, Magyarország

Az 1979 óta működő szervezet a népművelők legnagyobb szakmai érdekvédelmi szervezete Magyarországon. 2016-tól elnöke: Bordás István. Az Egyesület a közművelődésben dolgozó szakmai munkatársak és az intézmények érdekképviseletét, érdekvédelmét látja el és véleményt nyilvánít szakmapolitikai kérdésekben. Meghatározó szerepe van a szakmai közélet alakításában.

​

Feladatai tervezésekor az alábbi szempontokat tartja szem előtt:

  • Pozitív szakmakép kialakítása

  • A létrehozott szakmai műhelyek munkájának segítése, továbbfejlesztése

  • Együttműködési fórum megteremtése, a szakmai érdekképviselet és érdekvédelem erősítése

  • Az intézményi működés differenciált feltételrendszerének szervezeti, személyi, tárgyi normatívájának kidolgozása
     

Országos hatókörű tevékenységei:

  • Évente megszervezi a Népművelők Országos Vándorgyűlését, amely a szakma legreprezentatívabb rendezvénye. Idén a 34. alkalommal, Szegeden rendezték. Itt adják át a szakma elismertségét jelentő díjakat: az „Önkormányzatok a közművelődésért” díjat kistelepülési, városi, megyei, fővárosi kerület kategóriában valamint az Egyesületi EMLÉKPLAKETT-et a népművelő kollégák részére.

  • Rendszeresen működteti a Választmányt, amely az Elnökség tagjaiból és a megyei, területi szakmai szervezetek delegáltjaiból áll. Ezek a szakmai egyeztetések a folyamatos működés ellátása érdekében nélkülözhetetlenek és fontosak. Itt alakulnak ki azok a szakmapolitikai és stratégiai elképzelések, melyek a szakmai érdekképviselet ellátása szempontjából meghatározóak.

  • Kultúrházak éjjel-nappal program meghirdetője és lebonyolítója. A rendezvénysorozat fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (http://www.kulturhazak.hu/). A rendezvénysorozat célja, hogy ráirányítsák a figyelmet a művelődési intézmények mindennapi életünkben, hagyományaink továbbéltetésében, újragondolásában, új hagyományok kialakításában betöltött meghatározó szerepére.

  • Nyugalmazott népművelők találkozóját szervezi meg éves rendszerességgel.

 

Nemzetközi együttműködések:

Legutóbb már hetedik alkalommal szervezete meg a Kárpát-medencei kulturális szervezetek találkozóját. A találkozón határon túli szervezetek delegáltjai vettek részt Szlovákiából, Horvátországból, Ausztriából, Szlovéniából, Ukrajnából, Romániából és Szerbiából. A konferencia célja, hogy a Magyarországon és a szomszédos országokban működő közművelődési szakmai szervezetek erősítsék és szélesítsék kapcsolatukat, megismerjenek a munkájukat meghatározó lehetőségeket, fejlesztéseket, módszereket. 2017-ben olyan projektek és együttműködéseket mutattak be, amelyek határon inneni és túli szervezetek közös együttműködésében valósultak meg.

Az egyesület működési költségeinek biztosításához a tagdíjak és a pályázati támogatások nyújtanak lehetőséget.

HARGITA MEGYEI HAGYOMÁNYŐRZÉSI

FORRÁSKÖZPONT

Székelyudvarhely, Románia

Az intézmény fenntartója Hargita Megye Tanácsa. Az intézmény munkatársai által kifejtett tevékenység célja a Székelyföld és Erdély múltjára vonatkozó egyéni és csoportos kutatások végzése és támogatása. Erdély jeles kutatóközpontjaitól, a tudományos élet vérkeringésétől távol, szerényebb körülmények közt végzett munkájuk eredményeként több tudományos igénnyel megírt kiadványt tettek az erdélyi tudományosság és az érdeklődők asztalára, helyismereti tárgyú tanulmányok, forrásközlések kerültek kiadásra stb. Nem tévesztették szem elől az ismeretterjesztő jellegű munkák fontosságát sem. Az intézmény kiadót is működtet ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő jellegű munkák megjelentetése érdekében.  Bíznak benne, hogy tevékenységük hozzájárul az emberek történelmi tudatának és önazonosságának megőrzéséhez.

 

Az intézmény feladatai közé tartoznak:

  • közművelődési események (képzőművészeti és fotográfiai kiállítások, könyvbemutatók, közönségtalálkozók, néprajzi kiállítások) szervezése

  • kapcsolattartás Udvarhelyszék közművelődésben szerepet vállaló intézményeivel: civil szervezetekkel, művelődési házakkal, múzeumokkal, tájházakkal, kultúrigazgatókkal, együttesek, művészeti csoportok vezetőivel stb. (szakmai tanácsadás, konzultáció)

  • a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont saját rendezvényeinek megtervezése, előkészítése és lebonyolítása (pl. Magyar Kultúra Napja, környékbeli – Orbán Balázs nevével elnevezésű – fotótáborok, évi tájházas konferencia stb.)

  • sajtóval való kapcsolattartás: sajtóhírek megfogalmazása és továbbítása a helyi és országos sajtónak

  • együttműködés székelyudvarhelyi és udvarhelyszéki programok megtervezésében, lebonyolításában

  • szakmai rendezvényeken való részvétel, zsűrizés (vers- és prózamondó versenyeken, népdalversenyeken, fotós pályázatok elbírálásánál stb.)

  • főként néprajzi és helyismereti kiadványok szerkesztése, képanyag készítése (eseményfotók, tárgyfotózás stb.) vagy archív felvételek elektronikus feldolgozása

TELEKI MAGYAR HÁZ

Nagybánya, Románia

A Teleki Magyar Ház Társaság – közismert nevén Teleki Társaság – a Teleki Magyar Ház háttérszervezete. 2005-ben alapították az intézményben tevékenykedő civil szervezetek, illetve az ezeket képviselő magánszemélyek, és a Ház kurátorai. A szervezet elnöke Dávid Lajos, alelnöke Szaniszló József, titkára Markó Hajnal. Fenntartó, támogató egyesületként van jelen az intézmény életében. Megalapításával eredetileg a Házban működő, de önálló jogi személyiséggel nem rendelkező csoportok, egyesületek, társulások számára szerettek volna a pályázatokban való részvételt is lehetővé tévő jogi keretet létrehozni. Mára leginkább az intézményt működtető Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesületet segíti a Házra nehezedő anyagi terhek csökkentésében, átvállalásában, az alapítványi források elérésében.

A nagybányai Teleki Magyar Ház 2002-ben kezdte meg működését, a helyi magyar civil szervezetek és magyar egyházak, s nem utolsósorban az Illyés Közalapítvány hathatós támogatásával. A gróf Teleki Sándor egykori tulajdonát képez földszintes épületet, két kisebb, magántulajdonú lakrészt leszámítva az Illyés Közalapítvány segítségével sikerült megvásárolni, 2001-2002-ben. Az ingatlan tulajdonosa a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség, haszonélvezője pedig az EMKE nagybányai szervezete, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. Az intézmény és programjainak támogatására 2005-ben jegyeztették be a Teleki Magyar Ház Társaságot, röviden: Teleki Társaságot. Az épületben jelenleg kilenc nagyobb, berendezett helyiség használható (kb. 800 m2), amelyet ugyancsak Illyés alapítványi támogatásnak, illetve nagybányai vállalkozóknak köszönhetően újítottak fel. 2002-2003-ban a pincehelyiség felújítását, illetve a kisház tetőterének beépítését is elkezdték, de pénz hiányában leálltak a munkálatokkal. A főépületben 2006-ban sikerült – hosszas jogvita után – az utolsó, időközben magánkézbe került volt önkormányzati lakrészt is megvásárolniuk. A tulajdonszerzést mecénásuk, a 2010-ben elhunyt Szász György vállalkozó, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség, nagybányai magánvállalkozók és magánszemélyek is támogatták, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért (TKMM) elnöke, Éhn József pedig széleskörű gyűjtést kezdeményezett javukra Magyarországon, saját alapjaiból járulva hozzá a kezdeményezéshez.

​

A szervezet fő tevékenységei:

  • mint civil intézmény székházat és otthont biztosít a nagybányai magyar szervezeteknek, egyesületeknek, mentesítve őket a fenntartás költségeitől.

  • magyar kulturális központként igyekszik színvonalas programok szervezője és házigazdája lenni: táncház, kézműves programok, hangversenyek, könyvbemutatók, népfőiskolai előadások, honismereti túrák stb. Népszerűek nyári kézműves gyermektáborai és játszóháza. A felnőttképzést szolgálják az őszi-tavaszi idegennyelvi és számítógépes kurzusok, valamint a 2006-ban és 2008-ban megrendezett honismereti-helytörténeti tanfolyamok.

  • részben a Nagybányai Magyar Képzőművészek Társaságával együttműködve 2002-2010-ben több mint 90 kiállítást, képzőművészeti és helytörténeti tárlatot szerveztek, erdélyi és határon túli alkotók közreműködésével.

  • képzőművészeti kiállító- és előadótermeink mellett egy bővülő helytörténeti gyűjtemény és régiségtár várja a látogatókat,

  • könyveket, falinaptárakat jelentet meg, könyvtáruk a Tersánszky J. Jenő nevét viseli.

  • főszervezői a májusi Teleki Napoknak, társzervezői az őszi Főtér Fesztiválnak. Társszervezői voltak az augusztusi Szent István Napoknak, „Ház-sarok” című programukkal több alkalommal is részt vettek a Gesztenye Ünnep megszervezésében. A magyarországi intézmények közül a zalaegerszegi Magyar Olajipai Múzeummal, a tápiószelei Blaskovich Múzeummal, és az Országos Örmény Önkormányzattal ápolnak szorosabb kapcsolatot.

  • ösztöndíjprogram: Szász György nagybányai vállalkozó segítségével 2002-2004 között sok száz diákot részesítettek szociális támogatásban. Tanév végén könyv-ajándékkal búcsúztak kitűnően tanuló diákjainktól, s így köszöntötték az iskolakezdő elsősöket is. Minden tavasszal kiemelt összegű tanulmányi-közéleti ösztöndíjat nyújtanak át kilenc olyan Nagybányán tanuló középiskolás diáknak, akik tanulmányi eredményeik és közösségi szerepvállalásuk tekintetében példás magaviseletről tettek bizonyságot. Ösztöndíjprogramjukat az elmúlt években számos nagybányai magyar vállalkozó és magánszemély támogatta.

​

A szervezet kapcsolati hálózata és nemzetközi projekttapasztalatai

Intézményükben mindig is kiemelt fontossággal kezelik kapcsolati tőkéjük minél szélesebb körben való kiterjesztését. Ennek érdekében munkájuk során igyekeznek minél több állami, piaci és civil szervezettel felvenni a kapcsolatot, keresni a közös együttműködési lehetőségeket.

Jelenleg 22 erdélyi szervezettel állnak kapcsolatban. Több esetben is kezdeményezték együttműködésüket határon túli szervezetekkel is. Legjelentősebb ezek közül a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesülettel való kapcsolatuk és együttműködésük a Népfőiskolák Együttműködése Európában című projektjükben (TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0025). A konstrukció a felnőttképzési intézmények határon átnyúló együttműködésének fejlesztését tűzte ki célul. A projektben sikeresen működtek együtt a két magyarországi és a hat erdélyi partnerrel.

TÉKA ALAPÍTVÁNY

Székelyudvarhely, Románia

A szamosújvári Téka Alapítvány 1993-ban alakult. Célunk a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés a mezőségi szórványban.

Munkánk elismeréseként többek között az EMKE „Könczei Ádám”, „Ipolyi Arnold”, „Kisebbségekért Díj” „Szent György Kitüntetés” és a magyar Országgyűlés ezüst emlékérmével tüntették ki szervezetünket.

A Téka Alapítvány a magyar kormány egyik „Nemzeti Jelentőségű Intézménye”.


Miért dolgozunk?
Az erdélyi Mezőség magyarsága a történelem során sok csapást elviselt miközben jelentős kulturális és történeti értékekkel járult hozzá a magyar nemzeti örökséghez. Ezt a tényt tudatosítva, a romániai rendszerváltás után lépésről lépésre építkeztünk/építkezünk, úgy hogy a szórványhelyzetet nem hátrányként, hanem feladatként fogjuk fel. Feladatunk az, hogy végvárakat építsünk, azért hogy a magyar nyelvi- és a kulturális határokat a mi régiónkban is megvédjük.
Intézményeink:

  • Téka Szórvány Művelődési Központ

  • Mezőségi Téka Szórványkollégium

  • Mezőségi táborközpont - Feketelak

  • Tájház és közösségi központ – Feketelak

  • Közösségi ház - Szépkenyerűszentmárton

  • Mezőségi szórvány iskolaközpont épülete

​

Intézményeinkben három nagy program keretén belül több projektet, tevékenységet bonyolítunk le.

​

I. Közművelődési, Kulturális Szórványprogram

Heti program alapján megszervezett rendszeres kis- és felmenő rendszerű évi nagyprojekteket bonyolítunk le a Téka Művelődési Központban.

Heti órarend alapján megszervezett rendszeres tevékenységeinken több mint 600 személy vesz részt. Nagyrendezvényeink egyik meghatározó célja az, hogy kulturális szinten el- és visszafoglaljuk a minket megillető (köz) tereket. 2016-ban a következő nagyrendezvényeket szervezzük meg: XXI. Nemzetközi Néptáncfesztivál; XVII. Nyári honismereti tábor; XXI. Kaláka tábor Feketelakon; XVIII. Őszi Fesztivál; XX. Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál; XII. Anyanyelvi vetélkedő; XVI. Betlehemes találkozó; VIII. Kézműves Tábor, III. Irodalmi Tábor, II. Zenetábor.

​

II. Mezőségi Szórványoktatási Program

A Mezőségi Szórványoktatási Program összehangolt és tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. A program keretén belül alapítványunk egy kollégium létrehozását, működtetését és a mezőségi szórványoktatási központ felépítését vállalta.

A Mezőségi Téka Szórványkollégiumot 2001-ben hoztuk létre. Az 5-12 osztályos célcsoport a válaszúti Kallós kollégiumból és mezőségi falvakból származik. A 2016-17-es tanévben 126 diákról gondoskodunk.
A Mezőségi Magyar Oktatási Központot immár hatodik éve építjük Szamosújváron. A projekt indokoltsága az, hogy úgy érhetünk el jelentős eredményeket az asszimiláció megfékezésében, ha magasabb színvonalú, jobban felszerelt és kedvezőbb háttérfeltételekkel rendelkező oktatást tudunk felmutatni, mint az átlagos többségi intézmények. Az új intézmény 2016 őszén kezdi el működését.

​

III. Tóvidéki Térségfejlesztési Program

Programunk célja az, hogy támogassuk a tóvidéki falvak modernizációs törekvéseit.
A Tóvidék Program fontosabb célkitűzései: helyi akciócsoportok létrehozása a települések közösségi életében felelős személyek együttműködésével, a helyi anyagi és szellemi erőforrások feltérképezése; tájházak létrehozása minden nagyobb szórványtelepülésen; multifunkcionális közösségi terek kialakítása és felszerelése; a programban résztvevő települések turisztikai, idegenforgalmi népszerűsítése (honlapok, turisztikai reklámanyagok készítése, kulturális útvonal kialakítása); a helyi kulturális kínálat minőségi rendszerben történő bemutatása stb.

bottom of page